Híres magyar festők!
Munkácsy Mihály
1844. február 20-án született Munkácson, eredetileg Lieb Mihálynak hívták, a Munkácsy nevet 1868-ban vette fel. Szülei: Lieb Leó Mihály és Reök Cecília. Vagyontalan kispolgári családban jött világra és 6 évesen árvaságra is jutott, édesanyja rokona Reök István vette magához így Miskolcról Békécsabára kerül. Anyja 1850-ben, apja pedig 1852-ben halt meg, mindketten a miskolci Mindszenti temetőben nyugszanak.
Az ügyes kezű Munkácsyt asztalos inasnak szánták, mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére, kedélyére kihatott. 1854-1858 között megszerezte a segédi bizonyítványt és Aradra megy. Ám 1860-ban betegsége miatt kénytelen visszatérni nagybátyjához Gyulára, ahol Fischer Károly helyi rajztanártól vesz órákat. 1861-ben megismerkedik Szamossy Elek vándorfestővel aki megtanította az alapvető szakmai ismeretekre.
1863-ban Szamossyval töltött két év után visszatérve Békéscsabára megfesti első olajképét, a Levélolvasást(ismeretlen helyen). Búsuló betyár, Munkácsy Emil leányának arcképe(olaj, vászon, 40x34)
1863-1864 Budapesten elnyeri a Képzőművészeti Társulat támogatását, lelkes pártfogói Ligati Antal és Than Mór személyében, akik figyelmét életképfestészet felé irányítják. Regélő honvéd(ismeretlen helyen)
Szamossy elindította a művészi pályán, rendszeresen tanulmányozhatta a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárát, majd 6 hónapig a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanulhatott, a neves Karl Rahl vezette osztályban. 1865 azonban kizárták az akadémiáról mert nem fizette be a tandíjat. Újra nagybátyjához kerül, most Gerendásra. Húsvéti locsolás(lengyel magántulajdon)
Munkácsy 1860-as években
1866-ban beiratkozik a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, mestere Wagner Sándor. Ekkor készül többek között a Vihar a pusztán.
1867-ben Eötvös József állami ösztöndíjból a Párizsi Világkiállításra utazik, ahol meghatározó hatást gyakorol rá a Gustave Courbet műveivel való találkozás. Elhagyja az akadémiát és megismerkedik Wilhelm Leibl német festővel.
1868-ben Düsseldorfban megfesti az Ásító inast(amerikai magántulajdon),
és még ebben az évben felveszi a Munkácsy nevet.
Munkácsy 1870
1870-ben a Siralomház című képe elnyeri a párizsi Salon egyik aranyérmét.
1871-1872 között Párizsba költözik és műtermet bérel. Majd kapcsolatba kerül Goupil műkereskedővel, de a hatalmas elvárások miatt depresszióba esik. Tépéscsinálók(Magyar Nemzeti Galéria) Részeges férj hazatérése
1873-ban a bécsi világkiállításon bemutatta: Éjjeli csavargók, Köpülő asszony,(Magyar Nemzeti Galéria) Korhely férj. Szakmailag elismerték. Barátjával Paál Lászlóval Barbizonba utazik és év végén elfoglalja új, párizsi igen előkelő műtermét. Kőtörök, Szőlő munka, Búcsúzkodás, Rőzsehordó nő, Cigányok az erdőszélen(olaj, fa, 68x104cm), Erdőrészlet két alakkal(olaj, fa, 61x49cm), A bohém(olaj, fa, 32x26cm)
1874-ben Házasságot köt De Marches báró(1873. hal meg) özvegyével, Cécile Papier-val. Colpachról induló nászútjuk alatt érintik Baselt, Genfet, Freiburgot, Milánót, Velencét, Bécset és Pestet is. Békéscsabán műtermet rendez be, ekkor készül a Poros út és a Kukoricás. A Salonban kiállítja a Zálogházat(New York, Mertopolitan Museum). Házasságuk során felesége egyszer elvetélt majd koraszülött fia született de meg is halt. Cecília nyüstölte a művészt és házasságuk üzleti viszonnyá változott. Munkácsy beleszeretett barátja egyik feleségébe, a kapcsolatból született egy fia, de fiatalon, kadétként egy lóversenyen meghalt. Muffos arckép(Magyar Nemzeti Galéria)
1876. Bemutatja a Műteremben(Baltimore, magántulajdon, Hors Concours kitüntetéssel) című festményt, egy új korszakhatárt jelez, egy új alkotói szakasz kezdetét. Szalonképek és a hozzájuk kapcsolódó virágcsendéletek, tájképek, és ábrázolt személy lelkébe való érzékeny látásmódot tükröző arcképek születnek. Ezekhez sokkal több színre van szüksége mint eddig.
1877-ben a magyar szabadságharc témájával foglalkozik. Újoncozók című képe nem tartozik a legsikerültebb alkotásai közé.
1878 Párizsi Világkiállításon a Miltonnal(New York, Lennox Library) szerepel és megismerkedik a 19. század lejobb műkereskedőjével Charles Sedelmeyer-rel, szerződés kötés után 10éven át a legfoglalkoztatotabb festők közé tartozott. Krisztus Pilátus előtt óriásképei kerülnek megfestésre melyeket számos Európai fővárosban és több amerikai nagyvárosban is bemutatják végül Wanamaker philadelphiai milliomos gyűjteményébe kerül. Colpachi park
Munkácsy 1879
1880. Téli út(olaj, vászon, 45x80cm, magyar táj)
Reök Ivánné arcmása(olaj, fa, 45x38cm), Ordító suhanc(olaj, vászon, 38x26cm), Krisztus mellképe(olaj, vászon, 81x65cm)
1881. Pálmaházban(olaj, fa, 128x95cm)
1882-ben Budapest a Krisztus Pilátus előtt( New York) bemutatásának egyik állomáshelye, ezen alkalomból ideutazva mester nemességet kap Ferenc Józseftől. Apa születésnapja(olaj, vászon 101x137 cm), Sétány a Park Monceau-ban(olaj, fa, 98x76cm)
1883. Hóhér Lajtorjával(olaj, vászon, 85x63cm)
1884-ben befejezi a 3éve készülő Golgotát(New York).
1885. Madame Chaplin arcképe(olaj, vászon, 40x34cm) Szántás Colpachon(olaj, vászon, 60x100cm)
1886-ban megfesti Haynald Lajos kalocsai érsek, Liszt Ferenc, Paál László, majd amerikai utazása alatt többek között Wanemaker kisasszony portréját, valamint Mozart halálát. Tájkép folyóval (Magyar Nemzeti Galéria)
1887-ben Felkérik a bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezetképének megfestésére, A reneszánsz apotheózisa 1890-ben kerül a helyére.
1891-ben hozzáfog az akkor épülő Parlament számára rendelt Honfoglalás(elnöki fogadóteremben) című monumentális méretű képhez és 1893ban fejezi be a munkát. Nagysága 60négyzetméter, közel 100alak látható rajta. Munkácsy állapota romlik, állandó fejfájás gyötri.
Munkácsy 1896
1892. Mosó Asszonyok(olaj, vászon, 64x100)
1895. Sztrájk(Magyar Nemzeti Galéria)
1896-ban elkészül az Ecce homo(Debrecen, Déri múzeum) amelyen 73 figurát szerepeltet, Budapesten mutatja be és részt vesz a milleniumi ünnepségeken.
1890es évek elején azonban munkakedve visszaesett, és a betegség is egyre inkább elhatalmasodott rajta. Nem csak látásának romlása, hanem a rátörő idegrohamok is megnehezítették mindennapjait. A jóképű Munkácsy, aki tetszett a nőknek, ezért már 15évesen megfertőzte a vérbaj, szifilisz és még maláriát is kapott. A sors fintora hogy halála után nem sokkal betegsége gyógyíthatóvá vált.
1897-ben rátámadt az egyik hűséges inasára, az endenichi idegszanatóriumba szállították ahol 3 évet töltött mint élő halott. 1900. május 1-jén hal meg, a budapesti Műcsarnokban ravatalozzák föl, temetésére május 9-én, a Kerepesi temetőben került sor.
Csontváry Kosztka Tivadar
1853. július. 5. Kisszeben-ben(ma Szlovákia) született. Apja dr. Kosztka László gyógyszerész.
Eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta állását és különböző mesterektől festészetet tanult. 27 éves korától utazásokat is tett jelentősebb képeit Keleten festette. Mintegy 100 nagyobb művet alkotott. Külföldön (Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok is elimerően nyilatkoztak a képeiről, de itthon nemigen ismerték el. Hazaérve gyógyszertárat nyitott és évekig patikusként dolgozott Gácson, hogy legyen pénze a nagy Motívumot kutató utazásokra.
Csak 41éves korától tanult rendszeresen festeni, 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd 1895-től Karlsruhében, Düsseldrofban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt.
10évi munka után a Szentföldre és Olaszországba utazott, ahol a tájat tehetséges kézzel festette. 1890-es években Dalmáciában, Olasz- és Németországban járt.
1893. Süvöltőt leterítő ölyv(Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
Olaj, karton, 54x44 cm
Őz(Magántulajdon)
Olaj, vászon, 100x120 cm
Almát hámozó öregasszony (Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
Olaj, vászon, 126x141 cm
Ablaknál ülő nő (Magyar Nemzeti Galéria)
Olaj, vászon, 73x95 cm
1902-ben festette a Selmecbánya látképe c. művét. Majd Jajcéban és a Hortobágyon is dolgozott.
90x152 cm, olaj, vászon, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Vihar a Hortobágyon (Janus Pannonius Múzeum, Pécs) Olaj, vászon, 59x117 cm
1904-ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénban járt.
Kocsizás újholdnál Athénban,
Olaj, vászon, 92x70 cm, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Jupiter-templom romjai Athénban,
Olaj, vászon, 67x137cm. Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Nagy-Tarpatak völgye a Tátrában,
Olaj, vászon, 236x400cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Görög színház Taorminában
Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben(sokalakos)
Olaj, vászon, 205x293 cm. Janus Pannonius Múzeum, Pécs(letét)
1906. Naptemplom Baalbekben című fő művét festette, a legnagyobb méretű vászonra festett képe.
Olaj, vászon, Janus Pannonius Múzeum, Pécs(letét) 385x714 cm
Szíriából Párizsba, majd ismét a libanoni hegyekbe utazott, elkészítette két nagy főművét a Magányos cédrust(Csontváry Múzeum, Pécs)
és a Zarándoklás a cédrusfához(Magyar Nemzeti Galéria) című művét 1907-ben.
200x205cm, olaj, vászon
1908-ban festette a Mária kútja Názáretben,
Olaj, vászon, Janus Pannonius Múzeum, Pécs(letét)
362x515 cm
Marokkói ember
Olaj, vászon, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
75x65 cm
1910. Nápolyban készület el az utolsó befejezett műve a Sétalovaglás a tengerparton.
Olaj, vászon, Janus Pannonius Múzeum,Pécs(letét)
72x171 cm
1912-től írja filozófiai töltetű írásműveit, röpiratait, előaldásokat tart, brosúrákat jelentet meg.
Csontváry fontosabb írásai, röpiratai:
1919. június 20-án érgyulladásban halt meg, sírja Budapesten a Kerepesi temetőben van.
Képei az utókor számára valószínüleg elvesztek volna, mert örökösei a rendkívül jó minőségű vásznakat anyagárban fuvarosoknak szándékoztak eladni. A képeket Gerlóczy Gedeon, fiatal építész az utolsó pillanatban vásárolta fel. A képek igazi jelentőségét egy gyűjteményes kiállításon fedezték fel 1930-ban.